|
14. rszlet
2006.10.29. 23:35
-Ht ennyire hinyoztam? –krdi pihegs kzben mellettem fekve. Nyelni nem tudok, nem hogy mg felelni neki, de vlaszom egy hatrozott igen lenne. Hinyzott ht, szeretem, s ignylem, hogy foglalkozzon velem. –Tudod… mg sohasem lttalak ennyire… vadnak. –mondja szles vigyorral arcn. Belevrsdm.
-Mg… soha… nem… kellett tr-trtztetnem magam… -felelem.
-Ha nem hisztiztl volna, hogy tartsam mr be az greteim, nem kezdek szenyzni. –l fel.
-Hj! A konyhban mg azt mondtad… -kezdek bele, de torkomra forr a sz, ahogy nyelvt a szmba dugja. Cspmre l s simogatja felstestem, ettl kimegy a fejembl a beszlgets. Egyszeren elvesztem az eszem s a jzan tl kpessgem, ha velem van. Nem ltezik semmi s senki ms, csak .
-Majd szlj a bartodnak, hogy… -lp be Normen a kezben Gareth nyakkendjvel. Mindenkiben megll az t, Rufus ccsnek hatalmasra kerekedik a szeme, elttja szjt, kiesik a kezbl a nyakkend, s vr vrs arcsznnel rohan el, de amg ez meg nem trtnik, levegt sem vesz, amivel rm alaposan rm ijeszt.
-Nem baj, tanul a klyk. –prblja folytatni Gareth, amit elkezdett, de eltolom magamtl.
-Nee… -suttogom, s mereven bmulom az ajtt.
-Most mi van? Nem tudta rlad?
-De. –knyklk fel.
-Akkor?
-Csak… nem tudom.
-Hagyd, most mr mindegy, majd megnyugszik. –visszanyom az gyra, kezeim flm fogja s vgignyal szmon. Belemegyek a felknlt jtkba, hiba hz ki a szvem, hogy legalbb megnzzem, minden rendben van-e a srccal. Egyszeren csak igazat adok Garethnek, hogy most mr ks brmit is tenni, mindegy, hogy azonnal utna megyek vagy csak idvel. –Amgy mit keres itt? –krdezi, mikzben nyalogatja a brm. Ezzel a krdssel kizkkent abbl a j rzsbl, amit okozott eddig. jra felbred bennem a lelkiismeret.
-tvllaltuk.
-s Leona?
-A bartnjnl van. –felelem egyre szort llekkel, de ez fnkmnek fel sem tnik. Inkbb birtokba hajt jra, s elri, hogy ne trdjek mssal, csak vele.
|